Egy házi versenyre készítettem el az alábbi tuningautót, a verseny tematikája a racingboy, vagyis a fiatal srácok kevés pénzből megvalósított hobbituning csodái :) Olyan autót kellett használni, ami típusát tekintve egy népszerű, olcsó jármű. Nem sokkal a verseny előtt szereztem 200 Ft-ért egy pompás alapot egy Corgi VW Polo személyében a börzén. Szinte sírt az átalakításért :)

Az autó kapott az élettől, bár eltekintve egy kisebb töréstől a szélvédő sarkában, egyben volt. Első körben az utasteret kellett kicsit megújítani. A gyári ülések méltatlanok voltak a tuninglétre, ezért egy másik roncsból, talán valami japánból tettem át az utastérből kivágott üléseket. Sebváltó és kézifék nem volt, ehhez egy kincsesládám volt a segítség, abban találtam.

Jó tuninghoz illik valami harsány betétes bőr kárpitot tenni, így lett barna-piros sufni kombó az utastér színe, némi krómozással.

Valamikor srác koromban volt szerencsém egy Burago összeszerelő üzemben dolgozni. 1:43-as és 1:24es autókat raktunk össze, és voltam olyan jóban az üzemvezetővel, hogy megengedte, hogy hazavigyem a selejtes alkatrészeket. Így lett egy cipősdoboznyi kerekem, és mindenféle külső-belső alkatrészem, jellemzően mindnek van valami hibája, de teljesen jó arra, hogy alkatrésznek felhasználjam. A doboz 20 éve tart velem, nemrég elővettem, és elkezdtem belőle használni a dolgokat. Ehhez az autóhoz több dolgot is ebből a dobozból tudtam használni.

Amikor a beltér elkészült, jött a legnehezebb feladvány. Valami nagyon menő, igazi tuning felnit szerettem volna. Napokig agyaltam, újra és újra végignéztem a donoros ládámat, több kollégát is megkérdeztem, de nem lett meg az igazi. Vagy túl kicsi volt, vagy túl nagy, vagy túl egyszerű. A megoldást végül egy nagyméretű, talán 1:50-es Realtoy autószállító kamion hozta el. A hátsó kerekei szépen kidolgozott, bemélyített krómfelnik voltak, az egyetlen feladat a gimitartó peremek levágása és lecsiszolása volt.

A felnire egy 1:43-as hiányosan, sérülten vett rally Porsche peres Michelin abroncsai tökéletesen passzoltak. A gumik nem voltak olyan szélesek, mint a felni, mivel azok dupla abroncsosak voltak, de szerencsére összerakva ez egyáltalán észrevehető. Az alvázat viszont rendesen át kellett szabni, hogy beférjenek az új futóművek.

A felni újrakrómozása után a belsejét aranyszínűre festettem, így sikerült egy igazán menő szettet összeraknom :D

A következő nagy kihívás az első, hátsó és küszöb spoilerek elkészítése volt, illetve a hátsó szárny legyártása. Ezeket az elemeket a sztirolhoz hasonló anyagból, dekorációhoz használatos habosított PVC-ből faragtam ki. Sok sok órányi reszelgetés, próbálgatás, csiszolgatás kezdődött. A küszöb spoilerek három napon át nem akartak sikerülni, mire végre elfogadtam őket. Az első lökösbe egy kis rács került beépítésre, a hátsó szárny pedig egyedi tartókonzolokat kapott a kezdeti faragvány után. Mindkettőt az említett kincsesládából mentettem.

Az első lökösbe terveztem két ködlámpát is, ennek nyomai látszanak a képeken, de végül ezt elvetettem.

Ezzel együtt került kiválasztásra a gyárilag matricázott fényszóró és hűtőrács kiválasztására is, illetve jó tuning verdához illően egy termetes mélyláda legyártására. A hűtőmaszkkal hatalmas mázlim volt, találtam egy Ferrari hátsó elemet, ami majdnem tökéletesen passzolt a Polo elejére. A fényszórók olvasztós ragasztópisztoly ragasztójából készültek. A mélyládában a hangszóró egy 1:24es VW dísztárcsa megfordítva, az oldalsó rácsos elemek egy BMW "veséi".

Amikor összeállt a külső és a belső, jöhetett a felület alapos előkészítése és alapozása. Itt láttam egyben, élvezhető állapotban az addigra eltelt két hét munkálkodását.

Persze, nagyon nem örülhettem, az alapozás előhozott minden hibát :) A lökösök illesztései, a spoilerek rögzítése nagyon sok sebből vérzett. Így aztán jött a 800as, majd a 2000es vizes csiszolópapír, és az újabb alapozás.

A festés is kihívás volt, az utolsó percig fogalmam sem volt, milyen színre fessem. Egy egész este elment a színkeverésre, 3-4 színt kikevertem, majd eldobtam. Aztán egyszerre sikerült egy egész különleges, kissé gyöngyhátfényű pezsgő színt kikevernem. Ezzel elégedett voltam, lefújtam az autót, és nézegettem két napig, de végig azt éreztem, még nem jó. 

Végül némi kísérletezés után összeállt a kép, alul ezüst metál, felül pezsgőmetál, középen egy arany díszléccel elválasztva lett a végső fényezése. A kész autót pár matricával véglegesítettem.

Az első nagyméretű felújításom, és egyben az első komoly kihívásom volt ez a régi bömös.

Egy ismerősöm kért meg,hogy újítsam fel, ajándékba szánta a párjának. Az autó szörnyű állapotban érkezett, az ablakai fekete lakkfilccel voltak lefestve, a karosszéria pedig valami matt keréktárcsafestékkel volt telibe fújva.

Az igazi kihívás azonban a festék lemarása után jött. Az autó előző festését valószínűleg nem vegyszeresen, hanem csavarhúzóval szedték le :( a kasztnin olyan barázdák voltak, hogy az őszi búzát el lehetett volna benne vetni.

Mire a felület festésre alkalmas lett, sok órányi kittelés, csiszolás, polírozás kellett, de végül sikerült legyőzni a fémet. A kocsi gazdája zöld színt szeretett volna, de nem találtam olyan zöldet, ami igazán jól mutatott volna, így először piros lett. Ez viszont nagyon nem tetszett egyikünknek sem. (a hűtőrács egy másik sztori)

Nekifutottam újra, elmentem egy szuper autófesték üzletbe újpalotán, és megtaláltam a tökéletes színt ennek az autónak. Fényezés után a részletek kiemelésével, kimaszkolásával és a végén a logó festésével igyekeztem minél élethűbb eredményt elérni. A hatás nem maradt el, nagyon boldog volt a gazdája, amikor megkapta.